Pécsi Tudományegyetem logo Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar
Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

FOKSZ - GYIK

Felsőoktatási Szakképzés (FOKSZ) Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
1. Mikor lehet látni a szeptemberben induló képzéseket a Felvi.hu-n?
Az általános felvételi tájékoztatóval egyidőben.
2. Miért érdemes választanom a képzést?
a)  A technikusi szintet meghaladó végzettség jó elhelyezkedést biztosít számos műszaki területen.
b)  További előnye, hogy a FOKSZ képzésben megszerzett kreditmennyiségből kb. 50 kredit elismertethető a szakirányú BSc képzésben, ezáltal rövidebb idő alatt elvégezhető az adott szakirányú BSc képzés.
c)  Segít az újra érettségizésre felkészülésben, nyelvvizsga letételében (nyelvtanulást segítő, érettségire felkészítő kurzusok -) amennyiben a későbbi BSc képzésre jelentkezéshez szükséges valamely érettségi javítása, és/vagy nyelvvizsga megszerzése.
3. Kinek ajánljuk?
a)  Annak, aki most érettségizik, műszaki területen szeretne dolgozni, mérnöki támogató feladatkörben.
b)  Annak, aki most érettségizik, műszaki területen szeretne továbbtanulni, de bizonytalan a pontjaiban, szüksége van egy mentőövre.
c)  Annak, aki most érettségizik, műszaki területen szeretne továbbtanulni, de még nincs meg az emelt érettségije, amely akadályozza a közvetlen egyetemi BSc felvételit.
d)  Annak, aki műszaki területen már dolgozik, és szeretné magát oklevéllel és friss ismeretekkel is megerősíteni munkájában.
e)  Annak, aki kevésbé piacképes szakmáját piacképes műszaki pályára cserélné.
4. Milyen szakképesítést ad?
A specializációk elvégzése után a hallgató okleveles mérnökasszisztensi végzettséget kap.
5. Mit jelent a FOKSZ, hol helyezkedik el a képzések sorában?
a)  A BA/BSc-szintnél alacsonyabb képzés felsőfokú szakképzettséget biztosít, de nem minősül felsőfokú végzettségi szintnek: a hallgatók nem diplomát, hanem oklevelet kapnak, záróvizsgázniuk viszont kell.
b)  A felsőoktatási szakképzések az elmélet és a gyakorlat között félúton vannak.
c)  Az OKJ-val ellentétben ilyen képzést – elődjével, a felsőfokú szakképzéssel ellentétben - 2012 óta csak egyetemek és főiskolák indíthatnak.
6. Milyen hosszú a képzés?
A képzés kétéves, ezalatt 120 kreditet kell megszerezni.
7. Milyen tagozaton indul a képzés?
Csak nappali tagozaton
8. Milyen specializációkkal indul a képzés?
Jelenleg hat magyar nyelvű specializációra lehet jelentkezni: általános gépészet, komfortgépészet, környezetvédelem-vízgazdálkodás, elektronika-elektrotechnika, ortopédiai műszerész, építő FOKSZ.
9. Mennyire gyakorlati jellegű a képzés?
Az első három félévben a tantárgyaknál az elméleti gyakorlat aránya 40-60 % közötti. Az utolsó, 4. félévetteljes egészében a cégeknél töltik a hallgatók, ahol fizetést is kapnak.
10. Van-e nyelvoktatás a FOKSZ képzésben?
a)  Igen (angol).
b)  Van lehetőség a PTE MIK-en nyelvvizsgát tenni.
11. Befejezés után milyen lehetőségei lehetnek a hallgatónak?
a)  Számos, a mérnöki munkát támogató területen helyezkedhetnek el a végzett hallgatók, mint mérnökasszisztens.
b)  Amennyiben sikeres felvételit tesznek a megfelelő szakon, a FOKSZ-on megszerzett kreditjeikből kb. 50-et el tudnak fogadtatni.
12. Hogyan lehet a FOKSZ képzést követően bejutni a BSc képzésre?
a)  A felveteli.pte.hu-n megadott BSc képzésre vonatkozó feltételek szerint (érettségivel).
b  A megcélzott szak adott évi felvételi tájékoztatása szerint változatlanul meg kell felelni a felvételi követelményeknek (érettségi, emelt érettségi, , …. ) és el kell érni a minimumponthatárt.
c)  A befejezett FOKSZ képzésért jeles záróvizsga-eredmény alapján 32 többletpont,
jó záróvizsga-eredmény alapján 20 többletpont, közepes záróvizsga-eredmény alapján 10 többletpont jár.
d)  Tekintettel arra, hogy a többletpont megítélése a felsőoktatási szakképzésben letett záróvizsga minősítésétől függ, amelyet a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartalmaz, így erre vonatkozóan külön igazolást kell benyújtania a jelentkezőnek (pl. a leckekönyv záróvizsga-eredményt tartalmazó oldalát, intézményi igazolást).
e)  Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, minden évben a felvételi tájékoztatóban teszik közzé.
f)  Ha a végzett hallgató az úgynevezett besorolási alap- vagy osztatlan szakon tanul tovább, ezeknek egy részét beszámítják: legalább 30, legfeljebb kilencven kreditet. Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, a felvételi tájékoztatóban teszik közzé
13. Csak a FOKSZ elvégzése után lehet átjelentkezni BSc szakra vagy esetleg közben is, ha úgy gondolom hogy mégsem ezt szeretném?
Átjelentkezni lehet közben is, sikeres BSc felvétel esetén a FOKSZ-os tanulmányok szüneteltethetők.
14. A FOKSZ beleszámít a felsőoktatásra (BSc, MSc) vonatkozó államilag finanszírozott évek számába?
Igen
15. Egy diáknak hány államilag támogatott félév jár?
a)  12 államilag támogatott félévre jogosult bármely magyar állampolgár, az egyébként államilag támogatott felsőfokú képzési helyeken. A támogatott félévek maximális száma 14 lehet akkor, ha osztatlan szakon tanultok, és a képzési követelmények szerint ennek a képzési ideje meghaladja a tíz félévet.
b)  A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/felsooktatas/hosz/FFT_magyar_allami_osztondijas_es_onkoltseges_finanszirozasi_formakrol_reszlet_20191219.pdf
16. A műszaki szakmaterületen tanulhatok államilag támogatott rendszerben?
Igen, Magyarországon a műszaki felsőoktatás, az építész képzés, valamint a mérnökinformatika is kiemelt, államilag támogatott képzések.
17. A támogatott félévek szüneteltethetők, darabolhatóak?
Igen
18. Hogyan tudok jelentkezni a képzésre?
A felvi.hu felületen, ahogyan a többi felsőoktatási képzésre, csak elektronikus formában.
19. Kell középfokú nyelvvizsga a bekerüléshez és az eredményes képzés záráshoz?
Nem
20. Ha nem államilag támogatott, akkor mennyi a költsége a képzésnek?
200 ezer forint/félév
21. Pontszámítás FOKSZ-ra
A felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők pontjait az alapképzésre jelentkezőkéhez hasonlóan számítják. A 2020-as általános felvételi eljárásban (szeptemberben induló képzések) az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot és eléri az adott szakon a megállapítandó ponthatárt. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők összpontszámát háromféle módon számolhatják:

  •  a tanulmányi pontok kétszerezésével
  •  a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával,
  •  az érettségi pontok kétszerezésével.

A három számítási mód közül minden esetben azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára kedvezőbb, feltéve, hogy a pontszámításhoz szükséges minden eredményt a jelentkező a határidőig megfelelően igazolt!
Az érettségi pontok számítása – amennyiben a felsőoktatási intézmények nem határozták meg külön a vizsgatárgyakat – a jelentkező által igazolt, érettségi bizonyítványban, tanúsítványban szereplő eredmények közül a két legjobb eredményből történik. Az így megállapított pontokhoz hozzá kell adni a többletpontokat ugyanolyan módon és feltételekkel, mint alapképzés vagy osztatlan mesterképzés esetében. Ha a felsőoktatási intézmény szabályzata engedi, akkor a felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontjait a korábbi felsőfokú tanulmányainak maximum 400 pontos értékelésével is meg lehet állapítani, hozzáadva a többletpontokat. Erről bővebben az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az egyes szakok meghirdetéseinél, valamint a Tájékoztatóban lehet olvasni.
22. Pontszámítás BSc-re
A felvételi összpontszám, vagyis a jelentkezők rangsorolása alapjául szolgáló eredmény maximálisan 500 pont lehet, amely az alábbiakból adódik össze:
1.  tanulmányi pontok (a középiskolai és érettségi eredmények, maximum 200 pont),
2.  érettségi pontok (a szakon meghatározott két tantárgy érettségi eredménye, maximum 200 pont),
3.  többletpontok (maximum 100 pont: többletpontot kaphatsz például nyelvtudásért, versenyeredményért, emelt szintű érettségiért, FOKSZ oklevélért stb.).
Az alapképzésre és az osztatlan mesterképzésre jelentkezők felvételi összpontszámát kétféleképpen is ki lehet számolni:
1.  tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok,
2.  érettségi pontok kétszerezésével + többletpontok.
Ezek közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb módszerrel számítják ki a felvételi összpontszámot.