Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

Ennek apropóján készített interjút a magyarepitestechnika.hu dr. Rétfalvi Donát intézetigazgatóval, valamint dr. Zagorácz Márk adjunktussal, aki a PTE MIK BIM-kutatócsoport vezetője és a Lechner Tudásközpont szakértője.

Az interjút készítette:
Kuczogi László
okl. építő mérnök, okl. mérnök közgazdász, 

Kuczogi László – A legutóbbi, nem is olyan távoli látogatásom óta nagyon sokat változott a campus. Mi minden történt az elmúlt évben

Rétfalvi Donát – A kar és ezen belül az intézet életében a közelmúlt időszaka nagyon meghatározó volt, sok munka és siker áll mögöttünk. Közösségi irodaterületünk kialakításával, laborjaink fejlesztésével kollégáink számára közvetlenebbé tettük a mindennapos kapcsolattartást, illetve új műhelyépületünk is elkészült, amelynek köszönhetően sokat javítottunk az oktatás komfortján, minőségén. 

Ünneplésre adhatnak okot a Solar Decathlon Europe 2019-es nemzetközi egyetemi innovációs házépítő versenyen elért eredményeink is, vagy hogy újra útjára indíthatjuk a Belsőépítész tervezőművész mesterszakot, melyet a 2020–2021-es tanévtől angol, valamint magyar nyelven is indítunk. Mindemellett duplán jubiláltunk: 20 éve indultak el egyetemi szintű képzéseink és 15 éve alapítottuk meg a Breuer Marcell Doktori Iskolát, idén pedig a jogelőd intézményünk, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola alapításának ötvenedik évfordulójára készülünk.

K. L. – Ezekre az évekre visszatekintve milyen tapasztalatok gyűltek össze, van-e hallgatói visszajelzés a képzésekről? Vannak-e, várhatók- e újítások a képzéskínálatban?

R. D. – Statisztikáink szerint a szakjainkon végző hallgatók nemcsak hogy jó eséllyel tudnak elhelyezkedni akár itthon, akár külföldön, de kiválóan helyt is állnak, keresettek a szakmában. Amint említettem, immáron 20 éve rendkívül színes az egyetemi szintű képzéspalettánk, vidékiségünk pedig inkább erényünkké vált az elmúlt évtizedek során. Mindig figyeltünk és reagáltunk a nemzetközi trendekre – a folyamatos megújulás, alkalmazkodás képessége elengedhetetlen, ha naprakész tudást kívánunk biztosítani a felsőoktatásban.

Természetesen az utóbbi évekre jellemző törekvések, a megváltozott szakmai és piaci igények hangjai is elértek hozzánk, így infrastruktúránk fejlesztése mellett 2017-ben tanterveinket is optimalizáltuk, korszerűsítettük.

Mesterszintű képzéseinkben akkor nyolcféle specializációt alapítottunk, melyeket a mindenkori igényekhez igazítva hirdetünk meg. Elsődlegesen a korábban is a képzéseink erősségét jelentő három terület specializációját indítottuk el: az Építészeti tervezés és belsőépítészet, Várostervezés és főépítész, valamint Szerkezettervezés. Idén tavasszal ezt a kínálatot bővítettük ki az Építészeti informatika – BIM szakember specializációval.

K. L. – Az építőipar digitalizációja manapság kiemelt jelentőséggel bír. A BIM ehhez jó eszközt jelent, viszont sok fórumon elhangzik, hogy szakemberhiány van. Hogyan tud erre választ adni az egyetem?

R. D. – Műhelyjellegű oktatási módszereinket a kezdetektől fogva átitatta egy erős digitális építészeti szemlélet, mely eleinte leginkább a dizájntervezés és a grafika oldaláról erősítette hallgatóink építészeti munkáját.

Talán ennek is köszönhető, hogy az évek során számos, Zagorácz Márkhoz hasonló, fiatal szakember nőtt fel a kezünk alatt. Ők mind a szakmában, mind az oktatásban a korszerű technológiák és módszertanok úttörőivé váltak, legyen szó BIM-ről, parametrikus tervezésről vagy Energiadesignról. A folyamatos megújulással járó feladatokat lelkiismeretesen végzik, úgy ahogy annak idején mi tettük a pécsi építészképzés során.

Márk és csapata révén már korábban integráltunk olyan tantárgyakat a tanterveinkbe, amelyek a BIM módszertanra alapultak. Ebből logikusan következett, hogy ezekre a tapasztalatokra, illetve piaci partnereink által megfogalmazott igényekre építjük a megszerezhető tudás következő szintjét egy MSc specializáció keretében. A képzés keretén belül elsajátítható kompetencia sikeres teljesítését értelemszerűen a diplomába is bejegyezzük. A tananyag struktúráját Márk dolgozta ki, a mélyebb szakmai kérdésekre ő tud releváns választ adni.

Zagorácz Márk – Ahogyan az építőipar kezdi felfedezni a BIM lehetőségeit, egyre összetettebb igények merülnek fel, egyre több mindenhez kellene értenie az új kor mérnökeinek. Az egyetemi oktatásban eddig elsősorban a hallgatók tervezői kompetenciáit fejlesztettük, ehhez az elmúlt években  viszonylag egyértelműen tudtuk kapcsolni a megfelelő BIM módszertanokat. Ezek elsősorban a helyes szoftverhasználatot, a modellezési és dokumentálási lehetőségek ismeretét jelentették. Természetesen ezek a kurzusok továbbra is az alapképzéseink szerves részét képezik, a specializációban pedig támaszkodunk ezekre a korábban elsajátított ismeretekre.

A BIM teljes életciklust felölelő alkalmazási lehetőségeit megismerve azonban – amire Donát is célzott – egyre nagyobb az igény a piaci szereplők részéről, hogy az elkészült modelleket a tervlap-előállításon túl másra is fel tudják használni a mérnökök. Idetartozik például a modellben tárolt mennyiségek kigyűjtése és rendszerezése, a modelladatokra alapozott költségvetés-, illetve munkamenet-ütemterv készítése, vagy éppen a valós előrehaladás alapján frissülő építéshelyi organizáció. Ezeknek a kompetenciáknak az elsajátítása már több szakterület együttes ismeretét igényli, mélységében is szükséges megérteni az építőipari folyamatokat.

Meg kell említeni továbbá a speciális rendeltetésű, absztrakt modellek előállítását és felhasználását. Ilyenek lehetnek például a beruházás előkészítését támogató becslésekhez, a különböző szimulációk futtatásához, vagy éppen az épületüzemeltetés támogatásához létrehozott modellek. Most indult képzésünkben ezekre a feladatokra igyekszünk felkészíteni a hallgatókat.

Valós példákon keresztül mutatjuk be a különböző szakterületekhez szükséges alapismereteket és az eszközként alkalmazható szoftvereket, illetve – természetesen – megoldási javaslatainkat is. Az a célunk, hogy a bemutatott példák alapján minden hallgató megtalálja az érdeklődéséhez legközelebb álló szakterületet, és az ahhoz szükséges tudást a lehető legalaposabban elsajátítsa. Ennek megfelelően az elvégzendő feladatokat is személyre szabjuk, a képzés második felében az egyéni konzultációra helyezzük a hangsúlyt. Ahhoz, hogy sikeres legyen a képzés, természetesen szükségünk lesz a hallgatók önálló készülésére, gyakorlására is.

K. L. – Ez érdekesen hangzik. Akkor ők már BIM menedzserek lesznek?

Z. M. – Nem. Szándékosan kerültük a BIM menedzser kifejezést a képzéseink meghirdetésekor. Elsősorban azért, mert ebben a formában nagyon félrevezető, túlságosan általános kifejezéssé vált az utóbbi időben.

A BIM menedzserek körüli felhajtás sokak számára úgy csapódott le, hogy kell az irodába egy ember, aki majd egyedül megoldja a digitalizációval kapcsolatos feladatokat, de legalábbis ír egy BIM-kézikönyvet, amitől majd minden jó lesz. Ezzel a kifejezéssel egy szerepkörbe mosódtak össze a beruházó, tervező, kivitelező és az üzemeltető részéről felmerülő projektmenedzseri, CAD-menedzseri és – szándékosan így mondom – „BIM-es” feladatok. Pedig valójában minden projektrésztvevőnek a saját területüket legjobban ismerő szakértőkre, BIM-es kontextusban pedig információmenedzserekre van szükségük. Ezt a problémát egyébként a 2018 végén megjelent ISO 19650 szabvány szövegezésekor már érzékelték nemzetközi szinten is, nem véletlenül nem szerepel benne sehol sem a „BIM manager” kifejezés a szerepkörök (tükörfordításban: funkciók) között.

K. L. – És akkor ezeket a feladatokat ki fogja ellátni? Várható, hogy erre is képzés fog indulni?

Z. M. – Igen, terveink szerint a következő időszakban folyamatosan indítjuk ezeket is, valószínűleg szakmérnöki képzés keretében, partnerintézményeinkkel közösen. A digitális térben történő közös tervezéshez kapcsolódóan már nagyjából sikerült körülhatárolnunk, hogy a tervezői kompetencián és a megfelelő szoftverismereten túl milyen további készségek szükségesek. A teljesség igénye nélkül a következőket fogalmaztuk meg:

Általános informatikai problémamegoldó képesség: megfelelő hardverek kiválasztása, szoftverek telepítése és konfigurálása, különböző szoftverek közötti adatátvitel kialakítása. Szoftverek funkcionalitásának felmérése, szoftverek beállításainak ismerete: egy-egy szoftver megfelelőségének mérlegelése az iroda vagy a projekt igényei alapján, közös munkavégzés előkészítése, például sablonfájlok összeállítása, szükséges kiegészítők felkutatása. A generáltervező feladatainak és szerepkörének ismerete: tervezői munka digitális eszközökkel történő támogatása a különböző fázisokban.

Szakági tervezők BIM alapú együttműködésének ismerete: valós kép a lehetőségekről és kötöttségekről. Optimális tervezésmenedzsment folyamatok felállítása meglévő nemzetközi (vagy hazai) szabványok alapján: szakági tervezési folyamatok összehangolása adott projektelőírásokra, eszközrendszerre és szervezetre vonatkozóan. Természetesen sok munka vár még ránk, hiszen a többi építőipari folyamatra vonatkozóan is azonosítanunk kell, hogy milyen BIM-es szaktudásra van szükség, sőt azt is mérlegelnünk kell, hogy mi az, amit egyetemen, és mi az, amit szakmai továbbképzések keretében érdemes oktatni. Ez ügyben folyamatosan egyeztetünk partnereinkkel.

R. D. – Már most is nagy érdeklődés övezi a specializáció indulását, így mi is nagy várakozással tekintünk az elkövetkezendő időszakra.

Aki ilyen területen képzeli el szakmájában a specializációt, sok szeretettel várjuk, és reméljük, mielőbb találkozunk velük Pécsett, az Msc képzéseinken.

Forrás