Tervezz Te is Ökoházat!
Kádárkocka természetbarát és energiatakarékos felújítása, cölöpalapokon álló kizárólag természetes anyagokból épített lakóház, zöldtető, a víz visszaforgatásának legkülönbözőbb megoldásai, szalma és vályog mint építőanyag – többek között ezek az elgondolások is szerepeltek az idei, immár harmadik alkalommal megrendezett és nagy érdeklődést kiváltott Tervezz te is ökoházat! vetélkedő pályamunkái között.
A pályázatot a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) stratégiai partnerségben a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégiumával valósította meg, a háromfordulós ökoépítészetről szóló vetélkedőre valamennyi hazai és országhatáron túli magyar építész technikumok diákcsapatai jelentkezhettek. A verseny amellett, hogy az építkezési kultúra egy új aspektusát villantja fel a jövő építészei előtt, új szemléletet visz a szakmai fejlődésükbe, lehetőséget ad arra, hogy szabadon kipróbáljanak különböző megoldásokat.
Az ökoház fogalma mindinkább bekerül a köztudatba, hiszen egyre nagyobb
igény mutatkozik a kevésbé környezetkárosító és energiahatékony építkezési és
épületüzemeltetési megoldások iránt. Az építészek olyan anyagok, technológiák
alkalmazására törekednek, amelyek létrehozása, működtetése nem terheli meg a
környezetet, előállítási költsége pedig alacsonyabb a korábban ismert
megoldásoknál. Az ökoházak ismérve, hogy az építőanyagokat környezettudatos
eljárásokkal állítják elő, újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagokkal
dolgoznak, és olyan technológiákat építenek be, amelyek által a kész ház
energiatakarékos, fenntartható módon működik. A jövő építészei felé egyre
nagyobb lesz a környezettudatosságot fókuszba állító gondolkodás iránti
elvárás, ezért jó, ha ezt a pályát választó középiskolások mielőbb
megismerkednek e szemlélet alapjaival. Nyugat-Európában növekszik azoknak a
száma, akik szívesen áldoznak az öko életterek kialakítására, hiszen így
magasabb életminőségben élhetik az mindennapjaikat. Hazánkban is terjed e
szemlélet, egyre többen gondolkodnak el passzív-, aktív- vagy ökoház
építéséről. Az országban az elsők között Pécsett épült 1985-ben „Napház”, ez a
mai napig kiválóan szolgálja tulajdonosát (egyben tervezőjét). Többek között
ezt az épületet is megtekintették a 2023-as vetélkedő döntősei, ahogyan a
Mecsekoldalon fagerenda tartószerkezetekkel, tégla falazattal és szalma
szigeteléssel, zöldtetővel épült ökoházat is.
A 15 csapatból 5 csapat jutott be a személyes részvétellel április 12-én
Pécsett megtartott döntőbe, közülük került ki a három legjobb díjazott csapat
pályaműve. A díjakat április 13-án a Pollack Expo megnyitóján adta át dr.
Zagorácz Márk, a PTE MIK általános dékánhelyettese, Szaffenauer József, a
program ötletgazdája, valamint a zsűri két tagja: dr. Széll Attila Béla
építész, egyetemi docens és dr. Fülöp Attila építőmérnök, egyetemi docens. Első
helyezést ért el a székesfehérvári csapat jó anyag- és épülettömeg
választásának köszönhetően, második helyezést a salgótarjáni csapat szép
makettkészítéssel és jó anyaghasználattal, harmadik helyezést ismét a
székesfehérvári technikum egy másik csapata, amely a Kádár-kockák fenntarthatóvá
alakításáról elmélkedett.
„Az ökoház témája nem szerepel a középiskolás tananyagban, azok a diákok,
akik beneveznek erre a vetélkedőre olyan plusz ismeretek birtokába jutnak,
amelyek előnyt jelentenek a későbbi pályájuk során. Elsajátíthatnak egy modern,
előrevivő szemléletet, ami a jövőben egyre meghatározóbb lesz. Nyugat-Európában
már nagy szakirodalma van, de hazánkban is mind több információ érhető el az
ökoházakról, sőt több egyetemen is tartanak kurzusokat e téma megismertetésére.
Tapasztaljuk, hogy az építtetők részéről mutatkozik igény ökoházépítésre, igaz,
egyelőre még nem nagy arányban” – mondja Szaffenauer József okl. építész,
Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium igazgatója. E házak
anyaga, formája ugyanis markánsan eltér a hagyományos házakétól, ami az utcaképre
is jelentős hatással van, hiszen a dombházak, a föld alatti épületek formája
egészen más, mint a beton- és téglaházaké. Ezért az ökoházak többsége nem is a
települések belterületén, mint inkább a falu végén vagy külterületen található.
Ez is olyan ismérv a diákok számára, amely jelentősen befolyásolja az általuk
elgondolt ökoházak formáját, anyagát vagy a működésükhöz kialakított
rendszereket.